ELTE TFK EGRI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS
2002. OKTÓBER 15-ÉN (KEDDEN)
Javasolt program.
Indulás: Bp., Keleti pu.: 7,05.
Érkezés Egerbe:
9,11. (Fogadóbizottság és idegenevezetés: Cs. Varga István.) Séta
az egri vasútállomástól a Líceumig, közben városnézés. (Vagy busszal két
megállónyi utazás, fejenként 105 Ft-ért.)
9,45 –kor
az EKF Irodalomtudományi Tanszék könyvtárának megtekintése.
DR. SZENTESI
ZSOLT tszv. tanár úr rövid tájékoztatója.
10,00
– 11,30-ig: az EKF (Líceum) dísztermében DR. NAGY SÁNDOR tanár úr előadása
GÁRDONYI GÉZÁRÓL. Azt követően Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka
című, Dobó Istvánról szóló regényes életrajzának könyvbemutatója. (Dobó
István születésének 500., az egri diadal 450. évfordulóján.) Közreműködik:
Gonda
Zsigmond, a könyv kiadója, Hubai Gruber Miklós, Nagy Sándor, Cs. Varga
István.
11,20-tól
az egri Főegyházmegyei Könyvtár megtekintése.
Bemutatja:
DR. SURÁNYI IMRE főkönyvtáros.
12,30--14,00:
Ebédidő.
14,00-kor
gyülekezés a Dobó téren. Városnéző program .Séta a várhoz, az egri
várkiállítás megtekintése. PATKÓS Attila művészettörténész tanár úrral.
VISSZAUTAZÁS:
megfelelő időpontban indulás az egri várból a vasútállomásra, a buszpályaudvarra
stb. Visszautazási lehetőségek: 17,11-kor indulás Egerből, 17,33-kor
érkezés Füzesabonyba, ott átszállás a SAJÓ IC-re, amely Füzesabonyból 17,37-kor
indul Budapestre, és 18,57-kor érkezik a Keleti pályaudvarra.
Egerből
Bp.-re induló buszok:
15,45; 16,45; 17,40;17,45!
Image
– ez a szó ma politizált asszociációt kelt, pedig csupán képről, városképről
van itt szó. (Az angolos kiejtése, még mindig szokatlan.)
Nálunk
dr.
Pozder Péter készít Egerről, Eger imázsáról nagyszabású összegező tanulmányt,
az alábbi tájékoztatást jórészt az ő kutatásainak eredményeiből állítottam
össze. Keavin Lynch kezdett el foglalkozni a városképpel tudományosan
a 60-as években, de az ő, és követői eredményei nehezen jutottak el hozzánk.
Mi mindig mindenről elkésünk (Ady)
Image:
1.
látás – egy város látvány szintje…
2.
térképezett színt – utcák, terek – olvasni kell tudni a várost. (Pl. a
lakótelep uniformizmus amiatt nehezen „olvasható”, nincsenek jellegzetes
vonatkozási pontok, kiemelkedő helyek, viszonyítási lehetőségek…)
3.
Fogalom szint: mi tartozik hozzá, mi asszociálódik nevének hallatára…
4.
Szimbólum szint – Eger a magyar hazafiság, helytállás jelképe. A turáni
átok itt megtört, összefogtak Dobó és vitézei, a várba menekült lakók…
Komplex
szenzibilitás szintje: -- a város esszenciája miben foglalható össze.
A
város auditív (zenei!) képe (térzene stb.) Kinetikus szintje: illatok,
szagok.
nTudatosan
tervezett IMAGE – nem statikus a város, a fejlődése különösen nem az. Régi
elemek és új elemek ötvöződnek benne.
Eger
imázsának kialakulása – Eger európai léptékű és értékű város!
Egyike
Magyarország legszebb kisvárosainak, de tőlük jelentős mértékben eltér.
A Mátra és Bükk kapuja az Eger patak völgyében. Nem nagysága, nem lakosságának
száma, hanem különleges természeti, építészeti, történelmi és kulturális
öröksége révén vált fogalommá a magyarság tudatában.
Jellegzetes
elemek és idegen elemek! (amerikánus, nem ide illő dolgok…)
Térbeli
kiterjedés – 8 jól elkülöníthető területe van Egernek. Változó fejlődés
jellemző a városra és egyes részeire is.
--
8
CD-ROM készült már Egerről, de mindegyik telis tele hibával…
--
4500
képeslapot dolgozott fel már Pozder Péter tanár úr, dékán, a földrajz
tanszék vezetője.
--
Sok
könyv jelent meg Egerről, főképpen a 19. és a 20. század fordulóján,
a millennium idején, meg a létező szocializmus korszakában, de ezek olyanok
is…
Ha
100 egrit, 100 idelátogat magyart, és 100 angol, németet stb. megkérdezünk.
Általában
ez a kép alakul ki Egerről: 1. Az egri vár. 2. Dobó tér. 3. Minaret,
4. székesegyház. (Az egriek közül sokaknak az Érsekkeret, mert oda
járnak pihenni, sétálni.) A magyaroknak a VÁR a legfontosabb.
(Kivéve azokat, akinek a bor, meg a Szépasszonyvölgy) Náluk
rendszerint így alakul a fontossági sorrend: a VÁR -- BIKAVÉR!
Eger
imázsának felidézése általában meghatározó jelentőségű épületeivel történik,
rendszerint az alábbi sorrendben: a Vár, Dobó tér, Eger völgyében a
város, minaret, székesegyház, színház, vasúti pályaudvar. (Ez utóbbi
az összeköttetést jelentette az országgal, főképpen pedig a fővárossal!)
Általános iskolai könyvek: régóta szerepel Eger ezekben az iskolai könyvekben.
1.
Püspökség
2. várvédelem története, az egri diadal. 3... egri nők.
Gárdonyi és az egri várvédelem, győzelem… Egri csillagok
(Kitűnő címadás! Nem egyszerre született meg, míg kigondolta Gárdonyi…)
Az 1960-70-es években kötelező lett az Egri csillagok az általános iskolában,
6. osztályban!
Gárdonyiig
TINÓDI
volt Eger és az egri vár kultuszának legfőbb forrása, aztán pedig Gárdonyi
és remekműve vette át és tölti be mindmáig ugyanezt a szerepet. (Igaz,
ő is sokat merített Tinódiból!)
2.
Mintegy 900 alkotásban szerepel Eger
– könyvben, versben stb. Az egri téma, az egri bor, diadal, nők stb. Az
egri név – (Nem születhet mindenki Egerben, de kivívhatja az egri nevet!
– mint Gárdonyi is!) Az egri vár 97 versben szerepel! Például Kálnoky László
kései lírájában sokat foglalkozott Egerrel, még „kritizálva” is segített
halhatatlanítani.
A
költők verseiben Eger képe ragyogó… Nagytemplom, minaret, piac!
(Ez utóbbi fontos városcentrum, a polgárváros központja – mindmáig!) Mai
szimbólumok: színház, vasútállomás stb. Ma furcsa világgá válik, a nyugati
kényelem, utánzatok… (Mac Donalds – a központban, maga körül takarít, de
a termékeit a turisták városszerte szétszórják…) Ötvözött kultúra, múlt
és jelen… tarkaság, az amerikanizálódás jelei is mutatkoznak…
A
városkép felidézése: Vár, Dobó tér, nagytemplom, minaret stb. – a városi
lét élettere, ünnepi színterek…
-- Szépasszonyvölgy, a szórakozás színtere…
A
török kori küzdelmek – az egri vár és a vitézi élet a 16. század költészetében…
TINÓDI jelentőségét sem értik sokan a jelenkorban. Monotonnak találják
a szöveget, de elfeledkeznek arról, hogy ez énekel textus, amelyet a szép
a dallammal együtt kell(ene) élveznünk és értelmeznünk.! A török alól felszabadult
egri vár a kincstáré lett. Fokozatosan sikerült visszavásárolni az egri
püspököknek…
Pyrker
János érsek jelentős szerepe, az építés, a tudományok érseke volt:
nemzeti zarándokhellyé akarta tenni az egri várat az 1830-as években. Casagrande
készítette el a várbeli Szent János székesegyház romjain emelt Szent István
szobrot. (Az 196-0-as évekre, a gyenge anyag (terméskő) miatt tönkrement,
meg rossz emberek meg is rongálták, emiatt renoválni kellett. (1977-ben
állították fel újra, a ma is látható szobrot.) Eredetileg festett szobor
volt, azt hitték, a festék majd megvédi. Igen, de közben elfeledkeztek
a szükséges újrafestésről, ezért ment tönkre…
A
XX. század elején 2 ciszter tanár kezdte meg az ásatásokat. (Pataky Vidor)
1945
után: internálótábor volt az egri várban, majd pedig a katonaság
fészkelte be magát. A korábbi emléktáblákat is úgy kellett előtalálni,
még az emléktábláknak sem kegyelmezett a romboló idő.
A
kultuszteremtő Gárdonyi – a XX. század elejétől döntően és igen
kedvezően meghatározta Eger, az egri diadal és a Dobó-kultusz utóéletét.
Regényének eredetileg különféle címet próbált kitalálni, végül már a címadása
is telitalálatnak bizonyult: EGRI CSILLAGOK.
2002. OKTÓBER
15-ÉN az egri vasútállomáson a hangosbemondó ezekkel a háromszor elhangzó
szavakkal köszöntötte hallgatóinkat:
„SZERETETTEL
KÖSZÖNTJÜK EGERBEN AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLAI KARÁNAK TANÁRAIT ÉS HALLGATÓIT.”