Született költő – abszolút poéta

Lakatos Demeter: Csángú országba I-II.

 

Lakatos Demeterről állapítja meg Beke György a csángó költő életművét, verseit, meséit, leveleit tartalmazó Csángú országba I-II gyűjteményes kötet előszavában: „átlépte az irodalomtörténet kapuját: érdekességből örökség lett.”

Lakatos Demeter (1911–1974.) szegény, de lélekben tündökletes csángó világ Atlantiszát tárja elénk lét- és sorsmélységű költészetében. Dsida Jenő fedezte föl, csángó versek írására bíztatta. A Keleti Újságban (1935. november 13) a Falevelek hullodoznak című versét jelentette meg: Falevelek hullodoznak / Det fú szél / Ura moszt ész ura hulnap / Leik tél. (…) Én vagyok ez világon / Húharmat, / Szemmy dét megszüt a nap, / Nem marad, / Zember olyan, mynt a virág / Ablakon: / Egy nop fülden, nem mynt máccor / Megkapom. / Falevelek hulodoznak / Mindennap, / Ingemet nem tudom halál / Det megkap?

Dsida rövid prózát is közölt tőle (1936. január 13), amelyben Lakatos Demeter megrendítően vall arról, hogy gyerekkorában nem járhatott magyar iskolába, a szabófalvi iskolaudvaron magyarul sem volt szabad megszólalni. Sorstársaival együtt csak a szóbeliség szintjén ismerhette anyanyelvét, magyarul írni és olvasni sem tanulhatott. Verseit román helyesírás szerint jegyezte le, pedig Szabófalván Zöld Péter már a XVIII. században magyar középiskolát alapított.

Lakatos Demeter poétasorsa Ady Mátyás bolond diákjának lírai hősét példázza – csángó változatban: „»Diák, írj magyar éneket, / (…) De néha, titkos éjeken / Írt s eltépte, ha magyarul írt. / Zokogott, zokogott a diák.” A „magyar éneket” író Lakatos Demeter sem csak keseregte a magyarságot, de teremtette is.

1941-ben így fogalmazta meg az irodalmi köztudatba kívánkozó sorait: „Megfog vala apóm szokcor / Kezemtül / Micissza vala hul a nap / Leszentül / Mangya vala dzsermek latud / Ot nini / Messze ot hul nap lebújik / Most nini (…) Ott vagyand a mük országunk / Tud meg iul / Ot hol nap minden eszte / Leszentül Ot vagyand a mük országunk / Tud meg iul / Ot hol a nap minden eszte / Leszentul.” (A zárósorok mai magyar nyelvünkön nemcsak irodalmárok körében váltak ismertté: „Ott vagyon a mi országunk, / Tudd meg jól, / Ott hol a nap minden este / Leszentül.”)

Életében hiába szeretett volna önálló verskötetet kiadni, hiába támogatták sokan. Első kötete, a Csángó strófák csak poszthumusz (1986) jelenhetett meg. (Lakatos Demeter: Csángó strófák. Magyar csoportnyelvi Dolgozatok. Bp., 1986.; Csángó strófák. Bevezető: K. Lengyel Zsolt. Bern. 1989. Búcsú az ifjúságtól. Szerk: Libisch Győző. Áramlat Kiadó. 1992.;

1956 őszén Faragó József kolozsvári néprajztudós újrafelfedező jelentőségű cikket írt a Korunkban Egy szabófalvi csángó költő címen. Lakatos Demeter az 1988-ban megjelentetett Csángó strófák című antológiában tévesen kétnyelvű költőként szerepel. Írt ugyan román nyelvű verseket is, az elvárásoknak megfelelőket, hogy kisebbségi sorsának védelmet nyerjen, de ezek korjellemző szocreál eszmeiségű színvonalúak. (Kányádi Sándor szerint sem érdemes őket magyarra fordítani.)

A Csángú országba című vers ars poetica érvényű: „Csángú országba be van temetve / A legszebb mogyar kyncsek a világon, / De nincsenek senkitül megkeresve, / Ritka ékszerek, öröksig ágon.(…) Üdü járásval el fognak pusztulny, (…)  A csángu nép szivibe betemetve / Mogyar kyncsek noprul nopra pusztulnak, / Ha nem lesznek sokáig felkeresve, / S’ azután mogyarok hiába búszulnak. (…) Nem kerestik, mikor az üdüe vult, / És mikar már késü vult, migprobálták. / Nogy kár! Ha lelkiismeret míg nem szúlt, / Rígi mogyar kyncseket megutálták.” (OSzK Fond 402/96)

A kettős kötet a következő ciklusokra, részekre tagolódik: A Föld küldike (Moldovám), Ember ledny (Biográfiám), Ős apáink nyelvén (Költészet), Iszten adjon (Imácságak, hejgetiszek, mongyikálászak), Csodavirág (A szív), Falevelek hullodoznak (Évszakok), Ez a világ állapatja (Búcsú az ifjúságtól), Élet legszebb stafírungja (Béke), Nevet a szívem (Munka), Udvarias csángu (Igoz mesék és pogocsák), Lelki orvosság (Verses levelek), Ideszanyám meszéli (Mesék), Kedves magyar testvér (Levelezéséből). A kettős kötetet kiváló szójegyzék egészíti ki, a rövidítések és képek jegyzéke után pedig a szerkesztő kitűnő utószava található, majd pedig a betűrendes tartalomjegyzék olvasható. Libisch György a kötet szerkezetéről, a versek formájáról, a kötet helyesírásáról külön is szól, , a versek lelőhelyét is feltűntető, filológiai pontosságú munkája, maga a kiadás ténye maximális elismerést érdemel. (Csupán a „100 számozott példány” kevés!)

Libisch Győző, a kettős könyv szerkesztője nemcsak Lakatos Demeter költői nagyságát mutatja fel: „Ennél fontosabb célja azonban az, hogy – az utolsó pillanatban, vagy talán azon már egy kicsit túl is – eljuttassa a címzetthez, a moldvai csángókhoz ezeket az írásokat, hogy erőt, reményt, kitartást és magyarságot merítsenek belőlük. (…) Az életmű címéül azért választottam a Csángu országba verscímet, hogy kifejezzem ezzel a csángók kötöttségét szülőföldjükhöz, ugyanakkor azonban magyarságukhoz is. Az óhazai magyarság szemében Csángóország sohasem létezett és ezért nem is törődött vele, amikor azonban rájött, hogy tévedett, már késő volt: szinte teljesen elveszett a magyar kultúra számára. Ezt a tévedést fájlalja Lakatos Demeter ebben a versében, de az egész életműve is ennek az eltékozolt kincsnek fájdalmas dokumentuma, talán utolsó üzenete. Mert akárhogy is alakul a moldvai magyarság sorsa a jövőben, az élet megváltozott, a tiszta forrásba zavaros, olykor szennyes ár zuhog a városokból, az éterből és szinte mindenünnen, az anyagi szemlélet a hagyományokat porig rombolja. A csángóság elszigeteltségének vége, eltűnésének kezdete is. Amit az erőszakos asszimiláció nem tudott évszázadokon át elérni, azt az önkéntes sorsvállalás megteszi. Az érvényesülés érdekében nagyon sok szülő nem tanítja magyarul a gyermekeit. Lehet-e őket elítélni? Nekünk óhazai magyaroknak a legkevésbé!”

Csángóföldön már régtől „Atlantisz harangoz”. Egy költőnek született, abszolút poéta, Lakatos Demeter zengeti a harangokat. Lakatos Demeter: Csángú országba I-II. Összegyűjtött versek, mesék, levelek. Bp., 2003. Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület. Összeállította: Libisch Győző.)