KÖSZÖNÖM,
KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM
Napsugarak
zúgása, amit hallok,
Számban nevednek
jó ize van,
Szent mennydörgést
néz a két szemem,
Istenem,
istenem, istenem,
Zavart lelkem
tegnap mindent bevallott:
Te voltál
mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomorú
nézéseimben.
Ma köszönöm,
hogy te voltál ott,
Hol éreztem
az életemet / S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm
az én értem vetett ágyat,
Köszönöm
neked az első sirást,
Köszönöm
tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat
és bűneimet,
Köszönöm a kétséget,
a hitet,
A csókot
és a betegséget.
Köszönöm,
hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán
néked, mindenért néked.
Napsugarak
zúgása, amit hallok,
Számban nevednek
jó ize van,
Szent mennydörgést
néz a két szemem,
Istenem,
istenem, istenem,
Könnyebb
a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, köszönöm.